Let’s travel together.

A kölcsönkért 7 vezér esete

Amikor Makovecz Imre megtervezte azokat a haranglábakat, amelyeket a budapesti Hősök terére szántak, nem sejtette, hogy az ihletet adó honfoglaló 7 vezér csak ideiglenesen áll majd eredeti helyén. Az alkotásokat kölcsönkérte ugyanis Verőce városa, amelyek aztán végleg a Dunakanyarban maradhattak. Így ékesíti Verőce keleti csücskét a 7 vezér harangláb, s rajta a harangok, amelyek a hét minden napján más-más dallammal örvendeztetik a lakókat és a látogatókat.

A harangkoncerten Tolcsvay Béla által szerzett zenei hangokkal kísérik az idő múlását. S a Gombos Miklós, aranykoszorús harangöntő mester által készített harangok reggel, délben és este szórakoztatják a nagyérdeműt. Verőce egyébként mindig is felkapott település volt. Az őskori leletek bizonysága szerint a terület már az őskortól lakott volt. Itt hagyta nyomait a kelta, majd a római kultúra. Fontos római kori építmény, egy hídfőállás romjai láthatók a falu határában, a Duna-parton.

Az egykori római őrtorony maradványai a településtől nagyjából 1,5 kilométerre, a Dunamező-dűlőben találhatók. Az őrtornyokat a IV. században emeltette a limes mentén Valentinianus császár, azonban ugyanennek a századnak a végén a barbárok nagy részüket el is pusztították.

Az első oklevél, mely a Verőce szót említi a váci püspökség idejéből való, s annak ellenére, hogy a török megtépázta a lakosságot, a település változatlanul a püspökök birtoka maradt. Az itt élő magyarok, szlovákok és németek építették a település hírességét, a Szent András templomot és a kálvária dombot, melynek fekvése egyedülálló az országban, hiszen a templomdombról az egész Dunakanyar látható, Visegrádtól Vácig varázslatos kilátást nyújtva az ide látogatóknak.

Az 1719-ben barokk stílusban épült, egyhajós, homlokzati tornyos templomot megnagyobbíttatta gróf Althann Károly váci püspök. A templom gazdag faragású főoltárát és a mellékoltárait barokk szobrok díszítik, a Mária-oltárkép a czestochowai kegykép másolata, a hagyomány szerint a 18. századból való. A templomdomb egyben egy kálváriadomb is, ugyanis az aljától sorban helyezkednek el a téglából épített, fülkés stációoszlopok, melyek a keresztutat, Jézus szenvedéseit mutatják be.

A város másik nevezetessége a Duna parthoz közel, egy kisebb magaslaton található Migazzi kastély. Az akkori püspök, Migazzi Kristóf 1769-ben építette az egyemeletes, téglalap alaprajzú, késő- barokk stílusú kastélyt. A megrendelést Isidore Canevale francia származású építész kapta, akinek a nevéhez fűződik a váci székesegyház építése is. Újabb keletű az a nevezetesség, amely Verőce legjellegzetesebb ismertetője. Az Ybl Miklós által tervezett Duna-parti támfal a szájhagyomány szerint úgy jött létre, hogy Ybl Miklós 1889-ben házat tervezett a barátja részére. Az épületet támfallal zárta el a Dunától, terasszá alakítva a hátsó kertet. A stílusos és egyben praktikus ötletet a többi Duna-parti háztulajdonos példának tekintette, így sorra épültek a hasonló jellegű támfalak. Ez addig folytatódott, amíg ki nem alakult a mai, közel 800 méter hosszú alakja.