Let’s travel together.

Programajánló: Kőszeg, ahol napjában kétszer harangoznak

Aki kőszegi kirándulást tervez, a bőség zavarával küszködik, hiszen a Vas megyei városban a műemléki jegyzék alapján 326! épület és építmény van országos egyedi védelem alatt.

Ez a műemlék-gazdagság a város múltjának köszönhető, mely révén jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. A vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet később szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte Kőszeget a török elleni támadástól, mely révén megakadályozta Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A sikeres helytállás nemcsak hírnevet, hanem gazdasági felvirágzást is hozott.

A fennmaradt tárgyi emlékek az egykori építők kultúrájáról, ízléséről is tanúskodik. Kőszegen ezt színesíti, hogy a városban három kultúra keveredik, a magyar, a német és a horvát. Az ősi magyar emlék egy Árpád-kori vár, melynek romjai még ma is láthatóak az Óház kilátónál. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok a török támadást követően érkeztek a környékre. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a régi városfal külső vonala határol. Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-ben lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kis számú várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. A Szulejmán szultán által vezetett 150 000 főnyi törökkel szemben Jurisics néhány száz katonájával és 700 idemenekült jobbággyal húsz napig védte a várat, amit a török 19-szer támadott. A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ez azóta a Szultán-domb elnevezést viseli.

Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. A város műemlékei átvészelték a háborúkat, így Kőszeg központja is. A Jurisics tér a város egykori központja és vásártere volt, ma közigazgatási központ. Egykor itt volt a város plébániatemploma, pellengére, üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, de ma is itt van a város kútja. A téren áll a Levéltár, a plébánia, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a Szent Imre-templom. Nyugati oldalának házai már a 14. században álltak. A keleti oldal mai alakját a 17. században, a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el. A Városháza az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics tér egyik ékessége. Eredetileg is városi hivatalnak épült, és már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések.

Az egyenes záródású magas falak építésére a sorozatos tűzvészek miatt kényszerült a város. A Szent Jakab-templom Kőszeg egyik legrégebbi épülete, már 1246-ban említik az okmányok. A vallási konfliktusok nem kímélték az épületet, a 17. században több berendezési tárgy és festmény elpusztult. A jezsuiták 1693-ban megkapták és barokk stílusban kiegészítették. A Szent Imre-templom a Jurisics teret északról zárja le. 1615–1618 között építették a magyar evangélikusok, majd a katolikusok vették birtokba, később a város plébániatemploma lett. Ma a helyi horvát közösség használja, újította fel. S aki a sok barokk és klasszicista épület után egy kis zöldre vágyik, az a városi busszal elkirándulhat a Hétforráshoz, amelyet a Millennium évében neveztek el a 7 vezérről. Az Írottkő Natúrpark Egyesület gondozásában lévő kristálytiszta forrás látta el régen ivóvízzel a fölötte magasodó Óvárat, más nevén Felsővárat.
-d.cs.-