Let’s travel together.

Több, mint izgalmas: magyar vendégként a budai Várban

Van valami furcsa érzés abban, ha az ember turista ott, ahol esti sétaként amúgy is többször megfordul. De még egy budapestinek is egész más élményeket ígér a külföldi turisták által most elhagyatott budai Vár akkor, ha akár csak egy napra is otthonunkként tekintünk a történelmi Várnegyedre. A fővároson kívülieknek pedig tényleg most érdemes felfedezni Budapestet és a Várat, ami csak rájuk vár.

Nemrég az egyik nagyvárosunk utazási szakembereivel beszélgettem, amikor a COVID és a turisták hiányában természetes szépségében ragyogó Budapest kapcsán megjegyezte a kollégáinak: „Lehet, hogy most kellene felmenni Pestre. Már több, mint tíz éve nem voltunk ott a családdal úgy, hogy igazán körbe néztünk volna”. Mire a többiek is kifakadtak, milyen rég nem jártak már a fővárosban, amiről megszokásból, mindenki azt gondolja ismeri, ha legalább egyszer már járt ott. Pedig ez a Budapest már egészen más, mint amilyen, mondjuk tíz, vagy akárcsak öt éve volt. Mert az elmúlt években a világ legszexibb úticéljai közé választott magyar főváros időközben a régi értékeit megőrizve lett attraktív világvárossá izgalmas, turistacsalogató utazási célponttá, csodás látnivalókkal, kiváló szállodákkal, éttermekkel. Amit még a mindennapok gondjaiba belefáradt pestieknek – és persze budaiaknak – is érdemes megpihenve, olyan szemmel felfedezniük, mint amit akkor nyitnak tágra, amikor egy idegen város felfedezésére igyekeznek.

Ennél jobb alkalom pedig úgysem adódik egy darabig Budapest valódi arcának megismerésére, hiszen a turisták rohama nem is oly sokára ismét beindul majd. Most viszont elsőre ugyan szokatlan a máskor élettel teli budapesti utcák látványa, de ha már úgysem utazunk külföldre városlátogatásra, érdemes megnézni Budapestet úgy, ahogy még sosem tettük. Mert érdemes.

Mindez különösen azok után vált egyértelművé, hogy a Pesten és a budai Várban trendi éttermeket, szállodákat üzemeltető Zsidai csoport hétvégi látogatásra invitált a budai Várba. Ahová persze autóval is felmehetünk, de titkos tipp, hogy ha hétvégén érkezünk, több okból is jobban járunk, ha a Halászbástya alatt, a Hunyadi János úton parkolunk le. A gyakorlati ok az, hogy péntek estétől egész vasárnap éjfélig ingyenes a parkolás. A csomaggal pedig azért nem kell vesződni, mert előtte még autóval érdemes a hotel elé hajtani és onnan visszatérni, ugyanis fél óráig ingyenes a behajtás a Várba.

De ami ennél sokkal fontosabb: ha a Hunyadi úton parkolunk, onnan a Schulek Frigyes Lépcsőn mehetünk fel a Halászbástyához és a történelmi köveken felfelé lépdelve érezzük meg igazán a főváros egyik szimbólumává vált építmény monumentalitását, szépségét. Felérve az UNESCO világörökséghez tartozó Halászbástya neoromán kilátóteraszáról a Pesti oldalra nyíló páratlan kilátás kárpótol a fáradalmainkért. Egy ilyen látogatás alkalmával érzékelhetjük igazán a Mátyás templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján 1902-re elkészült bástya imponáló méreteit is. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata ugyanis közel 140 méter hosszú: a déli folyosószárny nagyjából 40, az északi 65 méter, a díszes középső mellvédfal pedig 35 méter hosszú. És miután a páratlan panorámát kiélveztük, a csúcsos süvegű kőtornyokra is érdemes hosszabb pillantást vetni, amelyek a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.

Ha pedig már turistaként érkeztünk a Várba, érezzük magunkat otthonosan és vacsorázzunk ízleteset a 21-Magyar Vendéglőben, amit stílszerűen a Fortuna utca 21 alatt találhatunk meg. Hangulatos teraszára érdemes előre helyet foglalni, mert vacsoraidőben gyakori a telt ház. Mindez nem véletlen, mert a 21-ben a klasszikus, házias ízek és a nemzetközi gasztronómiai trendek adnak egymásnak randevút.

Mert amíg például a házi lecsó a tökéletesen idézi a nagymama főztjét, a rá tálalt roston sült kacsamáj már egészen más dimenziót nyitva teszi kifinomulttá az előételt. A marha legértékesebb részének számító, a hátszínből származó bavette steak-et – a köretként felszolgált kéksajtos polentával és a gombákkal -, kóstolva pedig már egyértelműen a nemzetközi csúcsgasztronómia felé tartunk. Amihez legjobb hazai borokból összeállított szelekcióból választhatunk kiélvezve az előnyét annak, hogy este már nem kell autóba ülnünk. Ami az étlap tradicionálisan magyar ízeit illeti, többek között a csirkepaprikás, vagy a borjú bécsi is ehhez a vonalhoz illeszkedik, ahogy az a 21-es Somlói néven futó somlói galuskáról is elmondható.

Az emlékezetes vacsora után pedig mi mással lehetne még emlékezetesebbé tenni az estét, mint egy gondtalan sétával, a kivilágított budai vár apró, macskaköves utcáiban, majd a Tóth Árpád sétányon, ahonnan a budai hegyek esti látványában gyönyörködhetünk, átsétálva a Váralagút felett egészen a Budavári Palotáig, amelynek kivilágított épülete nem véletlenül váltja ki a hozzánk hagyományosan érkező turista hadak csodálatát. Ami persze akkor teljesedik ki, amikor az épület árkádján át egészen a várfal másik oldaláig jutva a fenséges esti, pesti panoráma elénk nem tárul. Mert miközben Lánchíd környékén autózva joggal mondjuk, hogy a csodaszép Lánchíd a Vár látványával világbajnok, ugyanez igaz akkor is, amikor a Várból nézünk le az Országházra, a Lánchídra, a Dunára és egész Pestre.

Ezután a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota és a Miniszterelnöki Hivatalnak helyet biztosító Karmelita kolostor mellett is elhaladva érdemes haladni a szálláshelyként kiváló választásnak számító apró design és butikszálloda, a Pest-Buda Hotel felé. Amelynek keletkezését az 1260-70-es évekre teszik, és sokak szerint ez lehetett Buda városának első emeletes háza, amely a török időket és a Budai Vár visszafoglalását is túlélte.

Ami pedig turisztikai szempontból ennél is érdekesebb: 1696-ban Andreas Siegl posztós kapta adományként az ingatlant, aki itt nyitotta meg a mára Budapestté nőtt város első fogadóját. 1906-ban pedig Baumann Ferenc vásárolta meg a Fortuna utca 3-ban lévő épületet, ő alakította ki a földszinten ma is megtalálható vendéglőt. Az 1950-es évek államosítása után rohamosan romló állapotú épületet a 2010-es években újította fel teljes körűen és gondosan a Zsidai Csoport, amely a hagyományokat követve Pest-Buda néven éttermet és a történelmi környezetben a legmodernebb technológiát is megjelenítve egyedi hangulatú, a régi fogadók világát megidéző Tripadvisor díjnyertes szállodát is üzemeltet hozott létre. Ahol most külön kedvezménnyel is várják a családokat.

Aztán pedig kalandra fel, hiszen elég csak felállnunk az asztaltól és máris egy olyan különleges látvány vár minket, mint a Mátyás templom sziluettje. Amelynek csodás kőfaragásaira pillantva, szinte nem is értjük miért nem néztük még meg eddig alaposabban. És ismét a történelem: a Mátyás templom – amelyet 1255-ben kezdődött építése után Budavári Nagyboldogasszony-templomnak szenteltek fel -, falai között koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét, valamint IV. Károlyt és Zitát. A hófehér mészkőből épült, színes Zsolnay-cserepekkel fedett 78 méter magas, neogótikus templom – amelynek homlokzatát a 80 méter magas mívesen csipkézett harangtorony uralja – az 1896-ban befejeződött, Schulek Frigyes vezetésével zajló újjáépítés során nyerte el mai arculatát. Ha valahol, a kücsín mellé tényleg varázslatos belbecs társul: a falakat tetőtől talpig meleg színekkel festett növényi- és geometriai minták díszítik. A szecesszióra hajazó formavilág Schulek Frigyest és Székely Bertalant dícséri, miközben a déli falon Lotz Károly Máriát dicsőítő freskósorozata között láthatjuk a templom hangulatát meghatározó hatalmas, színes üvegablakok, amelyek szintén Schulek Frigyes és Székely Bertalan tervei alapján készültek. A főhajó méltóságát emelik a templom oszlopain függő zászlók, amelyeket Ferenc József koronázására hoztak Budára a tartományok képviselői.

A budai Vár legismertebb nevezetessége után arra is hamar rájövünk, hogy nemcsak a Halászbástyát és a Mátyás templomot nem ismertük igazán. Emellett is annyi érdekes épület és izgalmas program várja a Várnegyedbe érkezőt, ami egy teljes hétvége kitöltésére is elég. Hiszen olyan látnivalók várnak ránk, mint például a Vármúzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Sziklakórház, a Labirintus. Ha pedig a séta után jó falatokra is vágyunk mindenképpen érdemes kipróbálni a Jamie Oliver’s Italian-t, – ahol külön gyerekajánlatokkal is gondolnak a családokra -, hogy aztán újult erővel induljunk az egyik legnagyszerűbb attrakció, az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült és mára csodálatosan felújított, neoreneszánsz Várkert Bazár felfedezésére.

Kocsis Erika